Daniella :)
Ezért most úgy döntöttem, hogy a blogírás részese lehet ennek a tapasztalatnak.
Napok óta csak írok nektek. Mikor főzök, mikor indulni készülök, mikor hazafele tartok.
Szeretnék írni este, néha meg reggel. De este mikor hazaérek sokszor nagyon sokáig csak a vacsora elkészítésevel és elfogyasztásával foglalom el magam és utána olvasok (mert napok óta nem tudom letenni a könyvet, amit olvasok), vagy olyan későn érek haza, hogy már nincs erőm arra, hogy írjak... mert időt azt lehet találnék rá...
De most az elején kell kezdenem, ami nagyon nehéz mert rengeteg érzés kavarog bennem (meg még ráadásul a könyv is) és kezdetben nem erről szeretnék írni...
***
Egy hete érkeztem meg. Rendkívül fáradtan, mert két este csak a ruháimat szelektáltam, hogy beférjen a megadott súlykeretbe. Rájöttem, hogy rosszul állok neki a pakolásnak, mert először kipakolom az összes létező ruhámat, és egyenként beszélem le magamról róluk, ami rengeteg hezitálással párosul. Így is hiába mértem le a táskát, az öt kiló plusszal volt több, ami persze azt eredményezte, hogy ezt az öt kilonzi ruhát mind magamra kellett vennem.
Hála Marcinak, aki szerint elég ez a 15 kilogram mert úgyis elég hiszen nyár van... amihez hozzátenném, hogy tavasz van, és észak- Olaszországban vagyok, tehát annak ellenére, hogy azt gondoltam túl sok meleg ruhát pakoltam be, nincs még egy olyan sem ( a sapkát is beleszámítva), ami ne vált volna hasznomra)
A Marikával való utazásomról nem sokat mesélnék, de nagyon sajnáltam szegényt mert végülis elég rohanásban zajlott a dolog, ami persze neki is kösyönhető, mert még meg is kellett tankolni a kocsit, ráadásaul előbb jött aztán meg túl későn jött vissza. De arra megtanított, hogy az a két óra amivel előbb kell odaérni az azért van, hogy ahhoz képest késsen el az ember.
Persze összekevertem azt az információt is, hogy a 20 perccel az indulás előtt zár a kapu az nem azt jelenti, hogy 20 perccel előbb kell ott lenni, ezért megélhettem a filmekben lejátszódó jelenetet, amikor bemondják a nevemet a hangosbemondóban a reptéren és örülhetek, hogy még elérem a gépet. Bár mint később megtudtam, ha becheckoltam a csomagom nélkülem nem indul el időben a gép, mert meg kell nézniül nem e azért nem akarok felszállni a gépre mert esetleg bombát rejtettem el benne. Erről persze szó sem volt, két rozé viszont várakozott benne, arra várva, hogy másnap megigyák, de végül ez majd az általam tartott magyar napon következik be.
***
Na jó, szóval megérkeztem, természetesen az első hír az volt, hogy nem is ott fogok lakni, ahol írták, ami csúcs-szuper lett volna, hanem itt:
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése